Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

HTML

Vaginizmus

A vaginizmus a szexuális élet zavarainak osztályozásakor a fájdalom tünetcsoportba tartozó kórkép. Tulajdonképpen a gát és a hüvely izmainak, görcsös állapota, a hüvelybemenet működésbeli rendellenessége, mely megnehezíti, esetenként lehetetlenné teszi, a hímvessző, és egyéb más, akár saját ujj, nőgyógyászati vizsgálóeszköz hüvelybe jutását, megakadályozva ezzel akár a beteg által is kívánt közösülést vagy a nőgyógyászati vizsgálatot, tamponhasználatot, irrigálást.

Friss topikok

Címkék

Archívum

Van megoldás?

2013.02.16. 18:04 Pitypang97

2013.02.16.

Vaginizmusban  szenvedek. A vaginizmus a hüvely alsó harmadának kontrollálhatatlan, görcsös összehúzódása. Megnehezítheti, esetenként akár lehetetlenné is teheti a hímvessző behatolását a hüvelybe.

Azért hoztam létre ezt a blogot, mert ez tényleg szenvedés. Nem csak az én életemet, hanem a páromét is megkeseríti. Szeretném megosztani a történetemet, hátha segíthetek valakinek. Évek óta először gondolom úgy, hogy most sikerülni fog megoldani a problémát. Idáig is hosszú út vezetett és még nincs vége.

 

30 éves elmúltam és hosszú ideje élek ugyanabban a párkapcsolatban. Az elején még próbálkoztunk, de nem jött össze a dolog, aztán felhagytunk vele. Visszatekintve nem volt az igazi, de működött a dolog. Igazából mindkettőnknek volt mindig orgazmusa, így a kielégülés meg volt. Egyszerűbb volt homokba dugni a fejünket, mint beszélni róla. Én úgy voltam vele, hogy majd valahogy megoldódik a dolog, persze ez nem történt meg. Szóval jó pár év házasság után sem sikerült a behatolás és én még mindig szűz voltam...

Sokáig nem volt probléma ez a dolog, ettől eltekintve minden jól alakult az életünkben. Teltek az évek és a férjem egyre gyakrabban mondogatta, hogy gyereket szeretne. Ahhoz meg, ugye... Sok feszültséget okozott innentől kezdve közöttünk, mert hogy ne kelljen tennem semmit, inkább elhitettem vele és magammal is, hogy én nem akarok gyereket. Szép lassan rájöttem, hogy ez nem igaz, csak így nem kell lépnem, maradhat minden a régiben. Rettegtem, hogy el kell mennem nőgyógyászhoz, a sok kellemetlen vizsgálattól, no meg a szüléstől. Nem a fájdalom érdekelt, hanem, hogy idegen előtt levetkőzni, hozzám érjenek.

Azt hittem, hogy ez csak velem fordulhat elő, nagyon egyedül érzetem magam. Soha senkinek nem beszéltem róla. Neten keresgettem, nehezen ráakadtam a vaginizmusra és rájöttem, hogy nem vagyok egyedül, ez létező dolog. Viszont nagyon kevésnek találtam az információt, amit ezzel kapcsolatban találni lehet. llyeneket találtam a kezeléséről, például:

Vaginizmus: Kezelése

Bármilyen oka is van, a vaginizmus rendszerint sikeresen kezelhető, ha a pár együttműködik. Az első és legfontosabb terápiás lépés a felvilágosítás: a terapeuta részletesen megmagyarázza a jelenséget, s aztán testileg is demonstrálja a vizsgálóasztalon fekvő asszonyon. Ugyanis, mihelyt a terapeuta megpróbálja bevezetni ujját a hüvelybe, az akaratlan görcs elzárja a hüvelynyílást. Ezután megkéri a nő partnerét, hogy húzzon gumikesztyűt, s ő is érezze a hüvely elzáródását. Ha így mindkét partner megérti, hogy a közösülésnek testi akadálya van, akkor szívesen vállalkoznak a megfelelő gyakorlatokra.

Vaginizmus: Kezelése - Hüvelytágítók

A terapeuta ad nekik néhány speciális, fokozatosan eltérő méretű hüvelytágítót, amelyeket a saját hálószobájukban tudnak használni. Otthon a férfi az asszony irányításával a legvékonyabb tágítót kezdi bevezetni a hüvelybe. Ahogy a nő nyugodtabbá válik, egyre vastagabb tágítók is könnyen bemennek, s néhány napi gyakorlás után az asszony egy vastagabb tágítót több órán keresztül a hüvelyben hagyhat. Ezután már a férfi megkísérelheti az eszköz helyett a saját péniszét bevezetni a hüvelybe. Ha a tágítókat minden este használják, a hüvelygörcs általában egy héten belül eltűnik, bár néha még használni kell a tágítót a közösülés előtt.

Én nem találtam sehol ilyen terapeutát itthon. Vagy találtam ilyet:

http://www.informed.hu/index.nfo?tPath=/betegsegek/betegsegek_reszletesen/psy/sexual/&article_id=74025

Nem vagyunk egyformák, de nekem ezek az információk nem segítettek, sajnos.

 

Évekbe telt mire beláttam, hogy ez egyedül, segítség nélkül, nem fog menni. Az első nagy lépés a szexuálpszichológus volt, tavaly tavasszal kerestem fel egyet Pesten. Rendszeresen jártam, járunk hozzá, most már együtt a párommal. Nagyon sokáig nem tudtam feloldódni ott sem, mindenről beszéltem, csak arról nem, amiről kellett volna. Próbálkozott meditációval is, de igazából nem derült ki mi okozza nálam ezt a dolgot. Legvalószínűbb, hogy nem akartam felnőni, nem tudtam a nőiességemet, sem saját magam elfogadni.

http://divany.hu/intim/2011/02/22/vaginizmus_szex_behatolas_nelkul/

Mióta a párommal együtt járunk hozzá, megváltozott a szexuális életünk, olyan játékot javasolt, amit azóta is gyakorlunk. Sokat javult életünk ezen része. :) Viszont még mindig nem jutottunk el a behatolásig. Sokat segített a szexuálpszichológus, de úgy éreztem 8 hónap terápia után, hogy lassan haladunk, gyorsabb megoldást szerettem volna.

Eszembe jutott, hogy kb. 2 éve találtam egy nőgyógyászt a neten, aki vaginizmussal foglalkozik és gyors kezelést ajánl. Azt hiszem ehhez volt szükséges a 8 hónap terápia, hogy rávegyem magam és el merjek menni nőgyógyászhoz. Sosem jártam még nőgyógyásznál... Szóval, összeszedtem minden bátorságomat és elmentem. Rettenetesen féltem, nem tudtam elképzelni mi fog történni, még egy tampont sem tudtam magamnak felhelyezni.

Az első látogatás... mit is mondhatnék... nagyobb részt megkönnyebbültem, hogy elmentem, másrészről életemben nem féltem annyira és nem fájt semmi sosem, mint az, amit csinált velem a doki. Azzal kezdődött, hogy elmeséltem neki mindent, őszintén. Végighallgatott, megértő volt, majd mondta, hogy akkor megnézzük mit lehet tenni. Példának felhozta, hogy járt ma nála egy hölgy, aki nálam idősebb és negyedjére sikerült megcsinálni neki a rákszűrést. Megnyugodtam, negyedjére nekem is menni fog. Hát nem volt időm, elsőre megcsinálta, aminek örültem is, de iszonyatos is volt. Megmondom őszintén, ha akkor nem talál méhszájsebet, valószínű sosem megyek vissza...

Így visszamentem, kezelni kellett a gyulladást. Más dokihoz nem mertem elmenni, mi van, ha azt sem tudják mi az a vaginizmus, és igazából a doki, annak ellenére, hogy fájdalmat okozott, kedves volt és mindent körültekintően elmagyarázott. A módszer lényege, hogy tágít, elég gyors tempóban. Külföldön vannak módszerek, egy-két évig is eltarthat a kezelés....

Hétfőn megyek 6. alkalommal. Onnan indultam, hogy egy tampon felhelyezése is lehetetlenség volt, most 4-5 ujj bent van, nem mondom, hogy kellemes, de vannak mozdulatok, amik már nem fájnak. Az első kezelés volt a legszörnyűbb, a második sem kellemes, de alakult. Kimaradt viszont egy hét, mert elutaztunk, így a 3. újra rettenetes volt, mintha elölről kezdtük volna. A negyediktől rettegtem, újra csak azt tudom mondani, ha nincs méhszájsebem, nem mentem volna be. Viszont így muszáj volt és örülök, hogy megtettem újra, mert pozitív érzésekkel jöttem ki a rendelőből. Nem mondom, hogy ujjongva megyek be, de 5 alkalom után azt érzem, hogy van remény. Én, aki még csak tükörből sem néztem meg magam ott lent, elértem, hogy egy ujjal én is felnyúlok magamnak, megengedem a páromnak is, a doki meg sokkal többel meg tudja tenni.

Hiszem, hogy ha valaki nagyon akar valamit, megtalálja a módját, hogy véghez vigye. Én valószínűleg most jutottam el odáig, hogy tényleg akarom ezt az egészet és ezért bármilyen kellemetlenséget és fájdalmat elviselek, csak sikerüljön.    

                                                                                                                                                         

 

 2013.02.19

Tegnap voltam a hatodik fájdalom kezelésen Pesten. Ahhoz képest, hogy hatodjára mentem, nagyon ideges voltam, de hát ki szeret nőgyógyászhoz járni?! Viszont egészen tűrhető volt a fájdalom, ezt már ki lehet bírni simán. Doki megdicsért és biztatott, ha elég bátornak érzem magam, akkor meg lehet a próba együttlét. Megbeszéltük a párommal, hogy azért még alszom rá párat és a hétvégén meglátjuk. Ha már ennyi évet vártunk, ezen a pár napon, esteleg héten nem múlik.

 

2013.02.27.

A héten is voltam fájdalom kezelésen, a hetediken,hihetetlen, de alig fáj már. Nem mondom, hogy kellemes, hogy 4-5 ujjal felnyúlnak, de teljesen kibírható. Megmondom őszintén, ha valaki nekem ezt mondja az első kezelés után, nem hittem volna el, semmi pénzért.

Valamit félre érthettünk a dokival, mert kiderült, hogy Ő nem mondta még, hogy próbálkozzunk. Nem tudom, én úgy értettem. Na, végülis mindegy, mert nem próbálkoztunk, viszont szeretkeztünk behatolás nélkül és fenomenális volt. :) Teljesen el tudtam magam engedni, úgy gondolom ment volna a behatolás is.

Viszont most azt mondta a doki, hogy megpróbálhatjuk, vagy megint félreértettem? :) Van egy izom gyűrű, annak kell ellazulnia teljesen 3x-4x, hogy azt mondja próbálkozhatunk. Nekem 3 volt, a 4. után szokta Ő kérni, hogy próbáljuk meg. 

A héten vettem egy női magazint, abban az a szexuálpszichológus nyilatkozott, akihez hónapok óta járok. Ugyanazokat mondta a cikkben is, amiket nekem is mondott a szexxel kapcsolatban.

2013.03.04.

Hát a múlt hét nem volt semmi. Csütörtökön reggel észrevettem, hogy vérzem. Még sosem volt,  hogy 2 menstruáció között vérezzem. Tuti akkor volt peteérésem. Este "programunk" volt a párommal, valami katasztrófálisra sikerült. Nem értem mi volt velem, tuti a hormonok, de olyan bőgést rendeztem, hogy csak na. Még másnap reggel is bőgtem, tulajdonképpen nem tudom miért. Nagyon mélyponton voltam. Másnap este sikerült megbeszélnünk, hogy ez átmeneti állapot, továbbra is pozitívan gondolkodom.

És eljött a vasárnap..... :)))))))) SIKERÜLT!!!!!! Simán összejött a behatolás. Nem is tudom, min aggódtam ennyi éven át. Nem mondom, hogy fantasztikus volt, inkább semleges. Egyáltalán nem fájt, ez valami hihetetlen..... Szóval működik a doki fájdalomterápiája. Holnap megyek újra, kíváncsi vagyok mit szól hozzá...

Ennyi év, 10 hónap szexuálpszichológus, 7 fájdalomkezelés. Őszinte leszek, nagyon sajnálom, hogy ennyi évet elvesztegettem, de próbálok előre nézni és nem foglalkozni a múlttal. El kell engednem és csak a jövőre koncentrálnom és élveznem. :)

2013.03.09.

Voltam nőgyógyásznál, az utolsó fájdalom kezelésen! El sem hiszem, őszintén szólva az első 3 kezelés után voltak kétségeim, hogy ez működik, de úgy döntöttem bízom a dokiban, úgy nézett ki, tudja mit csinál, no meg más választásom nem volt, mert más megoldást nem találtam, és milyen jól tettem! :) Gratulált a doki is, azért még csinált egy levezető kezelést, de már egyáltalán nem fájt.

Voltunk a szexuálpszichológusnál Ő is nagyon megdicsért és tényleg örült a dolognak. Azt mondta, Ő végig bízott bennünk. Elmeséltem neki a bőgésrohamomat is, mondta, hogy teljesen normális reakció, sok minden felgyűlt bennem, vagy lehet, hogy a szüzességemet sirattam... Úgy gondolja, hogy annyira kiegyensúlyozott személyiség vagyok, és olyan, aki mindig kézben tartja a dolgokat, ezt meg nem igazán tudtam és valahol ki kellett adnom a gőzt. Mondta, hogy fogadjam el, hogy lehet az ember gyenge néha.

Megbeszéltük, hogy párszor még elmegyünk hozzá, nagyon pozitív személyiség, jó valakivel megbeszélni a dolgokat és még tud újat mutatni. :) Nagyon sok ember jár hozzá, mikor először mentem nem is gondoltam, hogy ennyi embernek van rá szüksége.

Tegnap újra úgy szeretkeztünk, hogy volt behatolás is. Egyenlőre örülök, hogy bemegy, élvezni nem tudom, de rajta vagyunk, hogy az is meglegyen. 

Ennyi év után döbbenet még mindig számomra, hogy van megoldás és ilyen rövid idő alatt. Január 8-án volt az első  fájdalom kezelésem és március 3-án sikerült a behatolás. Persze nem olcsó, de nekem megérte, hogy most már teljes életünk lesz. A fájdalmat jól tudom kezelni, azt is túl lehetett élni, itt vagyok példának. :)

Hátha tudok segíteni, legalább egy embernek. A legnehezebb ebben a helyzetben, hogy "Tekintettel arra, hogy a vaginizmusnak nincs konkrét terápiája, az érintett nő alapvető feladata, hogy megtanulja vagináját lassan és fokozatosan ellazítani, így a rossz beidegződést ki lehet iktatni." Az én gyógyulásom egyfajta módszer eredménye, nem biztos, hogy mindenkinek ez a jó.

Ha valakit további részletek érdekelnek, a pszichológus elérhetősége, vagy nőgyógyászé és a módszere, írjon bátran, nagyon szívesen segítek: pitypangpitypang97@gmail.com

 
 
2014.02.22.
Majdnem eltelt egy év és még nem élesítettem az írásomat, nem is tudom miért. Most megteszem, hátha sikerül valakinek reményt adni, hogy megoldható minden.  Valamint szeretném megosztani a legnagyobb örömünket, ami csak érhetett minket !!! :))))
 
 
 
A kisasszony nyáron érkezik és nagyon-nagyon várjuk!

A bejegyzés trackback címe:

https://vaginizmus.blog.hu/api/trackback/id/tr815083815